Kritika #1 - A fantasztikus plébánia és egy elfedett sérelem + 0 comment(s)
Sziasztok! Első
kritikám Pritty Pratty blogjáról érkezik.
Első benyomás: Mikor a blogra kattintottam először az vált szembetűnővé, hogy ezúttal nem a megszokott design-ideállal
+ szerintem a cím túl hosszú, általában ezek 2-3 szóból állnak.
Vizsgálódás után: A vízszintes menünél egy egyszerű kódolást
használsz, ami megegyezik a háttérrel és összhangban van az egész kinézet
jellegével. A modulok címe melletti virágot egyszerűen imádom, nagyon tetszenek
ezek a feliratok.
Az elrendezést biztos, hogy másként csináltam volna, mert a
blogverseny helye sokkal lejjebb kéne legyen, mondjuk az oldal legalján.
Szerintem a helyes sorrend így nézne ki: Fülszöveg, Ajánló, Rendszeres olvasók,
Archívum, Cserék, Blogverseny, Magamról
Az archívum felesleges, ha van részek menüpont, vagy fordítva. De
valamelyik értelmetlen. A magamról modult pedig azért venném ki, mert igazából
csak a blogger-felhasz nálód
van ott, amit a bejegyzések elején is elérhetnek.
+ ha feldobnád a profilod egy idézettel, vagy akármivel sokkal
inkább lenne helye a magamról modulnak
Fejléc: sírmertnemtudaf ejlécrőlnyilatk ozni
Szereplők (képek): A karakterek képei sokkal összehangoltabb ak
lennének, ha egyenlően méretre lennének vágva. Az idézeteket nem mindenhol
értettem, ezek most a karakterek személyiségeine k
egy darabjai, vagy csak random megnyilvánuláso k.
+ a kettőspont és a szám közé szóköz kell
Összességében: A design tetszik, örülök, hogy nem fog kiégni a
retinám, míg olvasom. A karakterekhez én megkérnék valaki hozzáértőt, hogy
segítsen.
10/6+1 mert imádom a kisvirágot
Alapötlet:
,,Boróka megbukik a német nyelvű töri érettségin. Semmi kedve
újratanulni az anyagot és még egy évet a suliban maradni. Elege lesz, és
otthagyja az iskolát. Volt matematika tanárnője, Bogi, egy Balaton-parti
kisváros kántorának a felesége, és mivel tudja, hogy a lány nagyon tehetséges a
zenében, s mert férje nehezen bírja a vasárnaponkénti 5-6
misét, megkéri Antal atyát, a plébánost, hogy vegye oda a lányt másod-kántornak .
A parókián azonban - a világi hiedelmekkel ellentétben - zajlik az élet: a
kántor két kislánya, Annus és Zsófika mindig valami huncutságon törik a
fejüket, nem csoda, ha az idős Mária néni idegeire mennek néha, ám a
házvezetőnő áldott jó lélek; minden csínytevést elnéz a kicsiknek. Minden
rendben megy, míg augusztus elején meg nem érkezik a közeli Szaléziánumból
Norbi, a szentelés előtt álló papnövendék, fél év gyakorlatra. Boróka és Norbi
hamarosan nagyon bonyolult helyzetben találják magukat, és mindkettőjüknek hatalmas
döntéseket kell meghozniuk. Szerencse, hogy ott van Dodó és Fruzsi akik - ha
csak hétvégenként is - de segítségére sietnek az egyre zavarodottabb Borókának,
András, Dani és Péter pedig a közeli papneveldéből gubancolják vagy épp
kibontják a szálakat. De mi történik, mikor felszínre bukkan egy rég elfeledett
sérelem, s Boróka a saját szerelmi ügyei mellett még másokéval is foglalkozni
kezd? Persze mindenki jót akar mindenkinek, s hála Isten, még Mária néni
áfonyás pitéje is zseniális"
Hát, mit ne mondjak, Boróka a fülszöveg alapján elég nemtörődöm
lánynak tűnik, mivel képes otthagyni az iskolát, csak azért, mert megbukott az
érettségin, amire mellesleg nem tanult, úgyhogy nem jogos a felháborodás. És
most realizálom, hogy ez bizony egy egyházi sztori lesz, mert a cím nem volt
árulkodó, ááááá, dehogy. Szóval kettős érzelmekkel fogtam neki a blognak, mivel
nem vagyok hívő, nem vagyok tisztában az egyházi szerepekkel és a főszereplő
sem a pozitív oldalával közeledett felém. Amit én gondolok, hogy a történetben
lesz: Boróka megbukik, otthagyja a sulit, erre felajánlja a matektanára, hogy
dolgozzon a parókián. A parókián találkozik Mária nénivel és az unokáival, meg
az áfonyás pitével. Aztán valahogy jön a Norbi-gyerek, akiket gyengéd szálak
fognak Borókához kötni, aki sajnos viszonozza az érzelmeit. Ebből aztán
valamiért gubanc lesz és fény derül a címben említett sérelemre. Ennyire tudok
számítani.
Egy szó, mint száz, ez is olyan vekengős szeret-szeretem -akkormivan
történetnek ígérkezik, csak nem a megszokott háttérrel.
+ tetszik a fogalmazás módod és az E/3-ban való írás
5/3
Első rész
Megismerjük az alapokat, egy vizsga közepébe csöppenünk. Boróka,
miután kihúzta a tételt, ráébred, hogy semmit sem tud az adott emberről és
korszakáról. Ezután visszasétál és bejelenti, hogy nem tanult, s otthagyja a
gimnáziumot. Az egyik tanárnőt meghökkenti a hír, stb. A további fejleményeket
már elolvashattuk a fülszövegben. Jól fogalmazol, a helyesírásod is rendben
van, csak figyelj rá, hogy a kötőjel előtt és után szóköz van, ha párbeszédről
van szó, kivéve sor eleje. Összességében semmi újat nem tudtunk meg ebből a
fejezetből, csupán ráhangolódtunk a történetre.
+ hacsak valaki nem segített gratulálok a német mondatokhoz
Második rész
Ismételten nem történt semmi, amit eddig ne tudtunk volna. Ebben a
részben Boróka elköltözik otthonról a parókiára. Megismerkedünk a többi
szereplővel, akiket láttunk a szereplők részlegen.
+ lehetne egy kicsit kevesebb párbeszéd, a fogalmazásod 3/4-ét az teszi
ki
Harmadik rész
Megérkeznek a ministránstábor os
kisfiúk, Boróka elkezd orgonaleckéket venni és Misi eltöri a karját. Várakozóan
kezdtem bele ebbe a részbe, ugyanis ennek a tartalmából még semmit sem
sejthettem. Az olvasás gördülékenyen megy, mert nincsen túl sok tájleírás,
elcsépelt ömlengés, sem semmi hasonló. Boróka hozzáfűznivalói meg
tudnak nevettetni, nekem is ilyesmi gondolataim lennének az ő helyében. Végre
tudtam azonosulni a főszereplő lánnyal, ennek nagyon örültem.
+ biztos, hogy Misi ilyen könnyedén belenyugodott abba, hogy egy
idegenre van bízva?
Negyedik rész
A táborosok elmennek egy múzeumba a felnőttek kíséretében. Ez
kicsit lehorgasztott, ugyanis engem valamiért nagyon untatnak a múzeumok. A
kiállításon Boróka találkozott egy papnövendékkel (gondolom ő fog gyakorlatra
jönni) és emiatt Borókában felébred egy érzés (amiről még nem tudjuk pontosan,
hogy micsoda) Bogiban pedig a kíváncsiság. Ez már egy kicsit átment az általam
nem túl kedvelt kapcsolatelemzé sbe,
de remélem, hogy majd visszazökken a rendes kerékvágásba.
Ötödik rész
Imádtam ezt a fejezetet. Innentől nem mondom el mik történtek, de
legyen elég annyi, hogy kárpótoltál az előző részért. Annyira jó, hogy meg
fogjuk ismerni Frau Varga ezen oldalát is, most gondolok bele igazán, hogy a
tanárok is voltak gyerekek. A sztori átcsapott érdekesbe és innentől újult
lendülettel fogok nekicsapni.
+imádom *-*
Hatodik rész
Megtörtént a korcsolyázás és annyira örülök, hogy egyszer nem a
populárisabb tagnak jött össze valami, hanem Katinak. Gabi kirohanását nem
tudtam hova tenni, ugyanis teljesen jogtalanul rohant neki a barátnőjének. A
fiú egyedül Kati felé közeledett és ez már a legelején érezhető volt. Gondolom
Gabi azért teljesen tiszta lelkiismerettel le is kapta volna Zolit, sőt neki
állna feljebb. Ez nem tűnik egy fair barátságnak.
+ még mindig imádom
Hetedik rész
Nos… Éreztem. Tudtam, hogy ez lesz. De miért? Annyira jó, hogy
egyre több felnőtt tinédzserkorába kapunk
betekintést. Őszintén, nekem a kedvenc karakterem Bogi és nem csak azért, mert
így hívják az egyik barátnőmet.
+ a bent szót rendszeresen benntnek írod
Nyolcadik rész
Igazából semmi érdekes nem történt, viszont Kati randiját már
nagyon várom. Remélem, hogy csaltak a megérzéseim és nem a nyomi szemezőssrác
lesz a papnövendék. Sokkal jobb lenne, ha valami helyes pasas lenne, mint a
felnőttek sztorijaiban.
Kilencedik rész
Mindenkinek zajlik az élete, csűröd-csavarod a
szálakat az összes életben, szorítok, hogy kegyen kisbaba. Azt is várom, hogy
kiderüljön, ki a titokzatos Gabi és Zoli miért róla kérdezget. Kati viselkedése
egy kicsit furcsa volt, viszonylag gyorsan ment fel benne a pumpa, de biztos én
is így viselkedtem volna.
Tizedik rész
Tulajdonképpen most sem történt semmi, csak az, hogy megérkezett a
kispap. Zoli bocsánatot kért, de nem derült ki, hogy mi volt az indítéka.
Helyesírás: A szóközökkel van elég sok bajod a kötőjelek után,
mert mindig kihagyod. Van néhány elgépelés, de nem vészes.
Véglegesen: Olvasni fogom a blogodat. Elragadó a stílusod, van
benne fantázia, nem egészen az, amire számította.
10/8
25/18
